Napjainkban a legfontosabb koreai ünnep a szolnal (설날), vagyis a hagyományos koreai újév első napja. További fontos ünnep a teborum (대보름): az első telihold ünnepe, a tano (단오) nevű tavaszi fesztivál valamint a cshuszok (추석) nevű aratóünnep.

Forrás:wikipédia

Válasz

A hagyományos koreai naptár egy luniszoláris naptár, amely a más kelet-ázsiai államok hagyományos naptáraihoz hasonlóan a kínai naptáron alapul. Ezen naptár alapján határozzák meg az év hónapjait és az ünnepek időpontjait a koreai kultúrában.

Hivatalosan ugyan 1895-ben áttértek egy a Gergely-naptáron alapuló rendszerre, de a hagyományos ünnepek idejét és sok idős koreai születésnapját még mindig a régi naptár szerint határozzák meg.

Amíg a naptár hivatalosan is használatban volt, addig az egyes évek elnevezései az uralkodási érákhoz kötődött: 270-tól 963-ig a koreai uralkodási érákhoz, 963-tól egészen 1895-ig (a Gergely-naptár bevezetéséig) pedig a kínai uralkodási érákhoz.

A holdnaptárról azután 1895. január 1-jén tértek át egy a Gergely-naptáron alapuló rendszerre, amely csak annyiban tért el attól, hogy a kezdeti dátumnak a Csoszon-dinasztia (조선) 1393-ban történt megalapítását vették.

Két évre rá, 1897-ben ismét megváltoztatták a naptárat és a Gergely-naptár számítási rendszerét megőrizve ismét bevezették a koreai uralkodási érák használatát az évek elnevezésére. 1910-től 1945-ig vagyis a japán megszállás ideje alatt a japán uralkodási érákat használták, majd a háború után Dél-Koreában a naptár kezdő dátumául Kodzsoszon kr. e. 2333-ban történő megalakulását választották. Erről 1961-ben tértek át az általunk is használt naptárrendszerre.

Válasz

A világ egyik legnépszerűbb harcművészete, a taekwondo Koreából származik. A szabályzatot az 1950-es és 1960-as évek folyamán dolgozták ki, és 2000-től olimpiai sportág. Az 1988-as nyári olimpiai játékokat az ország fővárosában, Szöulban rendezték meg. A sporteseményen a dél-koreai sportolók 12 arany-, 10 ezüst- és 11 bronzérmet szereztek. Ezen kívül az ország 1986-ban és 2002-ben is az Ázsiai Játékok házigazdája volt. Népszerű sport még a labdarúgás. A nemzeti labdarúgó-válogatott az egyik legerősebb csapat Ázsiában (és eddig az egyetlen, mely a világbajnokságon elődöntőt játszhatott). 2002-ben Dél-Korea Japánnal közösen rendezte meg a világbajnokságot. A baseball először 1905-ben jelent meg az országban. Később az egyik legnépszerűbb csapatjátékká nőtte ki magát (a profi ligát 1982-ben alapították). A 2008-as pekingi olimpián a dél-koreai válogatott lett a bajnok (a döntőben Kuba csapatát verték meg 3-2-re). 2007-ben Tour de Korea néven kerékpáros versenyt rendeztek az országban, mely hosszú idő óta az első ilyen esemény volt. Dél-Korea 2010-ben rendezett először Forma 1-es futamot.

Válasz

Habár számos látnivaló, nemzeti park és történelmi emlék található, amelyek közül több a világörökség része, a külföldről érkező turisztikai látogatások száma meglehetősen szerény Dél-Koreában. Még ma is számos olyan, belföldi turizmus szempontjából jelentős hely van, ahol ritkaság a nyugati turista. Ennek számos oka van, mint a lokális földrajz és politikai elszigeteltség. Szárazföld irányából csak a diktatórikus Észak-Koreával határos, amellyel kapcsolata meglehetősen változó. Keletről pedig a legközelebbi szomszédja Japán, akivel kapcsolata kölcsönösen hűvösnek mondható. A térségben lévő Kína és Japán turisztikai imázsa jóval nagyobb. A kormányzatok ezért az elmúlt évtizedekben több lépést is tettek, hogy javítsanak a helyzeten. Ennek eredménye az 1988-as Szöuli Olimpiai játékok, aminek alkalmából a témából etalonnak számító Lonely Planet kiadta első dél-koreai útikönyvét, vagy a 2002-es Korea-Japán labdarúgó VB megrendezése.

A Belföldi turizmus helyzete már jóval biztatóbb. A koreaiak szívesen látogatják nemzeti parkjaikat, amelyek jól karbantartottak és kiépítettek, valamint számos történelmi és Buddhista helyszíneket. Habár itt is van némi átrendeződés, hiszen a 80-90-es években a nászutasok számára szinte kötelezőnek számító Dzse-Dzsu szubtrópusi sziget nászút turizmusa a 2000 után visszaesett és ma már inkább a thaiföldi utazás számít kedvelt mézes hetek célpontnak.

Válasz

A Koryo-birodalom (918-1392) ideje alatt Korea is szenvedett a Kínát meghódító mongoloktól. Ekkor terjedt el Koreában a zen-buddhizmus eszméje és művészete. Az kínai szerkezetű csarnokok és míves kőpagodák épültek. A szobrászat emléke a Nonsan közelében emelt hatalmas Maitreya-szobor.

1392-ben a Csoszon-dinasztia meghonosította a konfucianizmust, a félsziget nevét Chosenre változtatta. Uralkodóvá vált a hivatalnokok kultúrája, akik a tusfestést gyakorolták. Ennek korai mesterei Kang Hui-an (1419-1465) és T'anun (más néven Yi Chong, 1541-?), akik még a kínai szellemet képviselik. Kyomjae (Chong Son, 1676-1759) már a koreai táj sajátos hangulatát ragadta meg. Jelentős mesterek még Hewon (Sin Yun-Bok, 1758-1820 k.); Kungjae (Kim Tuk-Sin, 1754-1822); Tanwon (Kim Hong-Do, 1760-1820 k.). Wandang (Kim Chong-Hi, 1786-1856) a kalligráfiából merített ihletet.

A 19. században a koreai művészet az elöregedett arisztokrácia dekadens életérzésének kifejezőjévé vált, megújulni képtelen volt. Az építészeti alkotások finom tagolásúak ugyan, de a falfestmények rikítóan tarkák. Ez a dekoratív művészetek tökéllyé fejlesztését segítette elő. Jelentős alkotások: Toksu-Palota Szöulban, Szöul melletti királysírok, Suwon kőfaragványai, népi jellegű faragott maszkok.

Korea művészete a japán megszállás alatt nem fejlődhetett. A félsziget kettéosztása a művészet terén is kényes kérdéseket vet fel. A demokratikus Dél kínai hatásra felélesztette népi hagyományait, megjelentek a kortárs irányzatok. Észak-Koreában a művészet a diktatúra céljainak van alárendelve.

A koreai konyha fontos eleme a kimchi - reszelt zöldség chilivel, fokhagymával és gyömbérrel összeérlelve (tipustól függően sok más összetevővel). A teljes értékű koreai étkezés elengedhetetlen kísérője. A nemzeti eledel a pulgogi vagy tüzes marha: marhacsíkokat szójaszószban, szezámolajban, fokhagymában és chiliben pácolnak majd az asztalnál főzőlapon sütik meg.

A legnépszerűbb utcai eledel a palacsinta, fontosabb változatai a pajon (zöldhagymás palacsinta) és a pindaeddok (babos és sült disznóhúsos palacsinta). A koreai társasági élet a tea és a kávé körül forog.

Válasz

A koreai művészetet régebben csupán Kína művészetének provinciális változataként tartották számon. Bár a művészet Koreában valóban a kínai művészetből fakad, sajátos vonásokkal és eredeti értékekkel rendelkezik.

A történelem előtti időkből kőszerszámok, cserépedények kerültek elő, de ismeretesek dolmenszerű monolit építmények is. A területen a szkíták tárgyai is előkerültek.

A Kr. e. 1. században az őshonos koreai törzsek közé betelepültek a Han-dinasztia hódítói, magukkal hozva és elterjesztve saját kultúrájukat. A kínai kolóniák időszaka a 3. századig tartott. Legjelentősebb emlékei a Lo-lang kolónia területén talált sírok tárgyai és falfestményei.


A kínai kolóniákat a koreai törzsekből alakuló három fejedelemség hódította meg. Ez a Három Fejedelemség kora, a 4-7. század. Ekkor terjedt el a buddhizmus. Jelentősek a sírleletek, mint az anaki síré, melynek másolatát a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum őrzi. A sír festményei a kínai festészet emlékei, de a csarnok oszlopos szerkezete és gerendás boltszerkezete már a koreai művészet későbbi jellegzetessége. Ez az építészeti forma jellemzi a következő korszakot, a Silla-fejedelemség alatt egyesült birodalom korszakát 668-tól 918-ig. A korszak kivételes emléke Sokkuram buddhista kápolnája, gránit domborművekkel, melyeken indiai hatás keveredik az egykorú kínai Tang-kor stílusával. A korban jelentős volt a bronz kisplasztika is, ezek főként sírokból kerültek elő. A pagodák szerkezeti megoldása bonyolultabbá vált.

Válasz

Az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította:

* Sokkuram-barlang és Bulguksa-templom
* Haeinsa-templom Csangjong Panjeonban, a Tripitaka Koreana táblák letéteményese
* A Csongmjo-szentély, (Szöul)
* A Csangdokkung palotaegyüttes
* A Hwaseong erődítmény
* Kocsang, Hwasun és Kanghwa dolmenjei
* Gyeongju (Kyongju) Történelmi Körzet

A modern koreai írásjelek egyedülállóak a világon. Miután Nagy Szedzsong király (1418-1450) felismerte az írás szükségességét, szembetalálta magát azzal a problémával, hogy a térség kulturális etalonjának számító kínai írás nem teljesen adaptálható a koreai nyelvre. Szemben a japán módszerrel, nem átalakította a kínai írásjeleket a koreai nyelvhez, hanem filozófia alapokat, kalligráfiai és hangtani, nyelvi adottságokat figyelembe véve egy egyszerű és logikus mesterséges írást hozott létre 1444-ben. Ezért a térségben jellemzőtől eltérő, az európai írásbeliséghez hasonló módon kevés írásjelből áll a koreai ábécé. Ennek köszönhetően a koreai írásjelek rendkívül rövid idő alatt elsajátítható (persze a nyelv az már nehezebb). Mindössze 24 írásjel van ma használatban (eredetileg 28 volt), 10 magán és 14 mássalhangzó. Az írásjelek meghatározott szabály szerint csoportokba rendezzük, amelyek aztán szavakat alkotnak.

Válasz

Földje ásványkincsekben szegény (kevés szén, színesfémek ércei). Energiaigényének egyharmadát atomerőművek fedezik.

Az ipar vezető exportorientált ágazata az elektronika és elektrotechnika, a hajógyártás és az autógyártás. A feldolgozóipart a korszerű alapanyaggyártás képviseli (kohászat). A világgazdaság egyik "kis tigrise".

* Exporttermékek: elektronikai eszközök, gépek és berendezések, járművek, acél, hajó, textíliák, cipő, hal.
* Importtermékek: gépek, elektronikai eszközök, kőolaj, acél, járművek, textíliák, vetőmagok.
* Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Japán, Kína, Hongkong, Tajvan, Szaúd-Arábia, Ausztrália.

Vasúti közlekedés: Az ország vasúthálózatának hossza 6517 km. A nagysebességű vasút neve KTX. Jelenleg a meglévő hálózatot bővítik.

Közúti közlekedés: Az ország közúthálózatának hossza 86 990 km, ebből 1570 km autópálya.

A kikötők száma 10. A legfontosabb kikötők: Puszan, Incshon, Ulszan.

Repülőterek száma: 69, melyből a legjelentősebb nemzetközi repülőterek: Szöul, Puszan, Csedzsu.

Válasz

Az országban a hivatalos nyelv a koreai (hangul), de beszélik még az angolt is. A kultúra nyelve a kínai, az üzleti a szomszédos érdekeltségek miatt gyakran (az angol mellett) a japán.

A népesség 98%-a koreai, 2%-a pedig tunguz, mongol vagy kínai.

A lakosság 49%-a keresztény, 47%-a buddhista, 3%-a konfuciánus, 1%-a pedig sámánista.

Az újonnan iparosodó országok első hullámához tartozik, a világ egyik sikergazdasága. Míg három évtizeddel ezelőtt az ország gazdasági fejlettsége a szegényebb afrikai illeve ázsiai államok szintjén állt, addig jelenleg egy főre levetített GNP-értéke 20-szorosa Észak-Korea mutatójának.

* Hazai össztermék (GDP/fő): 19 600 USD (2002-ben).
* A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 42%, szolgáltatások 54%.
* Munkanélküliség: 3,1%.
* Munkaerő: 22 000 000 fő.
* Infláció: 2,8% (2002-ben).
A szubtrópusi éghajlaton a mezőgazdaság fontosabb terményei a rizs, a gyapot, a szója, a burgonya és a dohány. Jelentős a halászat.

Válasz

* Városi lakosság aránya: 83%.
* Születéskor várható élettartam: férfiaknál 72 év, nőknél 79 év.
* Népességnövekedés: 0,66%.
* Írástudatlanság: 1,9%.
* Szöul: 9 551 800 fő (elővárosokkal együtt: 20 156 800 fő).
* Puszan: 3 474 300 fő (elővárosokkal együtt: 4 314 700 fő).
* Incshon: 2 511 500 fő.
* Tegu: 2 373 500 fő (elővárosokkal együtt: 3 016 100 fő).

Válasz